SZEPETNEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Polgármesteri Hivatal: 8861 Szepetnek, Petőfi u. 70.

Telefon: 93/381-145, 93/581-005

Fax: 93/381-486

Web: www.szepetnek.hu

Polgármester: Vlasicsné Fischl Tímea

Jegyző: Dr. Bicsák Eszter

Általános bemutatás

Szepetnek jellegzetes, dél-dunántúli, határ menti település Nagykanizsa szomszédságában. Lakóinak száma 1695 fő.

Noha sokan ingáznak Nagykanizsára és Zalaegerszegre, a munkanélküliek aránya 13 százalék.

A település önkormányzata iskolát, óvodát tart fenn. Korábban bölcsőde is volt a faluban (1960-ban alakult), ám az egyre csökkenő gyermeklétszám miatt 1990 októberében megszűnt. Az iskola 1915 óta működik.

Szepetneken egymás mellett gyakorolja vallását a római katolikus egyházközség, valamint az evangélikus gyülekezet.

A település legjelentősebb kultúrtörténeti emléke az 1752-ben felszentelt, barokk stílusú, műemlék jellegű katolikus templom. Hársfából faragott szószéke feltehetőleg XVIII. századi eredetű, oltára 1900-ban készült, melynek érdekessége, hogy a templom oldalhajójában helyezkedik el és a sekrestye felől közelíthető meg.

A Batthyányiak öröksége a meglehetősen romos kétszintes majorsági épület és a hozzá tartozó istálló, amelyeket korábban a tsz használt.

Szepetnek közelében egy 23 hektáros víztározó is található, lehetőséget kínálva a horgászathoz, vagy egyszerűen csak a természet-közeli kikapcsolódáshoz.

Szepetnek szláv eredetű helységnév, jelentése csatorna, patak, továbbá forrás, vízesés.

Már a XII. századból vannak adatok Szepetnekről, egyházáról és a püspöki falu plébániáján folyó oktatásról. Kezdetben püspöki tulajdon, majd a veszprémi egyház birtoka volt 1390-ig. A terület 1717-ben Szapáry Miklós tulajdonába került. Katolikus egyházkerületi szerepe mellett erősödött az iskolai oktatás is. 1743-ban a kincstárra szállt vissza a vagyon, de továbbra is mezővárosi rangban volt. 1744-ben már gróf Batthyány Lajos a birtokos; új urbáriumával azonban a jobbágyok terhei növekedtek. 1756-ban Szepetnek ellentétbe került földesurával, a súlyos terhek miatt a lakosság nem akart neki engedelmeskedni. 1770-ben 792 lélekről van tudomásunk, zömmel német nyelvű családok laktak Szepetneken.

A XIX. század első felében ingadozott Szepetnek lélekszáma. 1847-ben 68 úrbéres telken 49 zsellért írtak össze. 1868-ban működött már az uradalmi téglagyár. Két esztendő múlva állattenyésztéséről olvashatunk, lovat, szamarat, öszvért, szarvasmarhát, juhot és méhet tartottak.

Az 1902-ben elkészült négy tantermes iskolához három tanítói lakást építettek. Az evangélikus intézményben 1905-ig német nyelven folyt a tanítás. Öt évre rá már 1622-en tudtak írni és olvasni.

A XX. században a település mindkét iskolája fejlődött a nagy gyermeklétszám miatt. Az ismétlő osztályok mellett a felnőtt gazdaképző és a művelődési körök is aktívan működtek. 1948-ban az egyházi iskolák összevonásával létrejött az állami általános iskola, amelynek központja a katolikus iskola lett. Az iskola fokozatosan bővült, jelenlegi formáját 1993 őszén nyerte el: több célú tornaterem, könyvtár, speciális és közösségi helyiségek kaptak helyet, szolgálva a tanulókat és a falu minden korosztályát. Az intézmény 1995-től Általános Művelődési Központ, melynek névadója Királyi Pál. Az ÁMK általános iskolája 1987-től Zala megye egyetlen német nemzetiségi nyelvet oktató és hagyományokat ápoló intézménye, amelyben megindult a cigány interkulturális oktatás is. A nemzetiségi és etnikai sokszínűség, az értékek egymásnak való átadása meghatározó az intézményben, ahol büszkék a hagyományápoló Királyi Pál Napok, a Német Hagyományőrző Napok és az aktivitást, toleranciát jelentő gyermeki és civil társadalmi szerveződések működésére, programjaira.

Az egyesületi életnek régi hagyományai vannak.

Szepetnek nevezetes szülötte Királyi Pál (1818-1892) író, újságíró, aki az 1848-49-es szabadságharc őrnagya, Zala megye országgyűlési képviselője volt. Emlékét a Szabolcs Péter szobrász által készített bronz dombormű őrzi, ez az ÁMK új aulájában látható. A jeles iskola- és művelődésszervező előtt tiszteleg egy emlékoszlop is, mely Németh Ferenc szepetneki fafaragó munkája. Királyi Pál halálának 100. évfordulójára állították, s a róla elnevezett utcában tekinthető meg. A Petőfi utcában hősi emlékmű-szobrot találunk a község – első világháborúban elesett – 52 halottja tiszteletére. Idegenforgalmi látványosság a volt főúri kastély is.